Végleg elhoztuk a dolgait az óvodából. Hivatalosan már nem megy többet, még ugyan lesz egy hetet a “bogaras” táborban, de akkor már vendégként megy vissza.
Árnyékban parkoltunk le, be kellett kötnöm a biztonsági övét, mert ő még nem tudja. Fölé hajoltam, kattant a csatt, és egy nagy puszi csattant a még babásan párnás pofiján. Még megtehetem, még engedi, de jövőre a sulinál már lehet ciki lesz.
– Fú, de hideg a puszid Anya. – jegyzi meg. Majd egy kis gondolkodás után hozzáteszi:
– Annyira meleg van, hogy ebben a hőségben még a legforróbb csók is hidegnek érzik.